|
Szakértői vélemény a csípőszúnyog invázióról |
|
|
|
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY
A térség aktuális csípőszúnyog helyzetével és a gyérítésekkel kapcsolatban felvetődött reklamációk, ill. garanciamunkák vonatkozásában a következő szakmai vélemény fogalmazható meg (ld. még 2010. május 25-én kelt feljegyzésünket és 2010. június 7-én kelt elektronikus levelünket).
A csípőszúnyog állományok jelenlegi térségbeli extrém magas egyedsűrűségét három folyamat kulminációja idézte elő.
(1) A 20. hét végén, 21. hét elején (ill. egész május hónapban) lehullott nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően számos – az ártértől független – vízelöntéses terület jött létre. Ezek jelentős része olyan mikroélőhely, melyek mérete, száma és helyzete a szervezett úton történő biológiai gyérítésüket nem tette lehetővé, viszont azoknak az imágókelésben máig komoly szerepe van (ld. a csípőszúnyogok életciklusából adódó elhúzódó hatás).
(2) A Duna vízszintemelkedése a 21. hét második felében elérte a nagy kiterjedésű csípőszúnyog tenyészőhelyek létrejöttéhez lokálisan szükséges vízállásértékeket (Esztergom: ~400 cm; Nagymaros: ~350 cm; Vác: ~400 cm; Budapest ~ 480 cm), majd a folyó vízszintje a nagy kiterjedésű csípőszúnyog tenyészőhelyek kialakulásához szükséges vízszint közelében maradt, ideális feltételeket biztosítva az ártéri tenyészőhelyeken jelentős lárvasűrűséggel előforduló gyötrő szúnyog (Aedes vexans) és oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus) fejlődése számára (a tenyészőhelyek biológiai úton történő kezelése megfelelő technológia hiányában elmaradt).
(3) A június 4–8 közötti időszakban egy a fentinél is jelentősen magasabb vízszintet hozó áradás következett be (tetőzés: Esztergom: ~738 cm; Nagymaros: ~677 cm; Budapest ~ 827 cm – hasonló mértékű áradás az év csípőszúnyogok fejlődése számára alkalmas időszakában legutóbb 2002 augusztusában fordult elő), melynek következtében minden korábbinál nagyobb kiterjedésben jöttek létre a tágan értelmezett ártéren tenyészőhelyek (ezek biológiai kezelésére részben a fenti technológiai hiányosság, részben a megfelelő időszakból rendelkezésre álló térinformatikai állományok hiánya miatt nem kerülhetett sor).
2010. június 7-én jeleztük, hogy az időjárási viszonyok függvényében a június 21-27 héttől kezdődően számítani kell arra, hogy ismétlődő gyérítésekre lesz szükség a kistérség területén.
A fentiekből adódóan jelenleg a kistérség ártéri ligeterdeiben a csípésszám sok helyen 1200–1600/óra, a lakott területek jó részén (nem csak az ártéri részeken) ugyanez az érték 300–360/óra. A jelenlegi helyzetben, ha a gyérítés a teljes gyérített területre vetítve (a hektár számhoz előírt mérőpont-számnál több vizsgálat) el is éri az elvárt hatékonyságot (erre sem minden esetben volt példa) akkor is bizonyos mérőpontokon különböző mértékben elmaradhat attól, ill. gyorsan újra eléri a fenti 300-360-as számot.
További figyelembe veendő tény, hogy a kezelt területek kiterjedése a nem kezeltekhez képest elenyésző, valamint – dunakanyari szinten - a csípőszúnyogok rendszeres fejlődési és tartózkodási helyeinek mintegy 50%-a természetvédelmi oltalom alatt álló területen van, ahol a gyérítés nem engedélyezett.
Véleményünk szerint a jelenlegi helyzet vis majorként kezelendő, melynek enyhítésére javaslatként annyi tehető, hogy a napokban megvalósításra kerülő gyérítést követően is folyamatos gyérítések (egyidejű légi és földi!) beütemezése volna szükséges – addig, amíg a csípésszámok tolerálható nagyságrendig csökkennek.
Kérjük a megbízót, hogy a fentiek ismeretében egyeztessen a kivitelezővel, hogy tekintettel a rendkívüli körülményekre, az milyen feltételekkel tudja vállalni a következő hetek munkáit.
2010. június 28.
Sáringer-Kenyeres Tamás sk.
a munkacsoport vezetője
|
