Jólész (Szlovákia)
Jólész (szlovákul Jovice) egy 700 lelkes, többségében magyar lakta kis falu Szlovákiában. A Kassai kerület Rozsnyói járásában, a Szilicei fennsík meredek partjai alatt terül el, a Csermosnya patak partján.
Krasznahorka vára
8 km-re Rozsnyótól keletre Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) falu felett található nemzeti emlék. A meredek kúpalakú dombon eredetileg egy XIV. század elején épült gótikus vár volt, de ezt erőddé építették át, később nagyúri lakhellyé. 1812-ig a várat lakták. Utolsó tulajdonosa, Andrássy Dénes, családi múzeummá alakíttatta át és 1906-ban látogathatóva tette.
A vár felújítása 1946-ban kezdődött. Ma is látogatható, korabeli bútor- és lakásberendezés múzeum van benne.
A Krasznahorkai urasság földjein alapult a XIII. és XIV. század fordulóján. A terület 1243-ban az Ákos család tulajdonában van, de a községet a Gömöri Mariássy Batiz család tagjai alapítják. A települést 1352-ben Pacsapataka néven említi először oklevél. Mai nevén egy 1427-ben keltezett oklevélben szerepel először. A név valószínűleg a szláv Jov személynév és a les (= erdő) főnév összetétele, de népies magyarázat szerint a "jó lesz" magyar kifejezésből származik. Birtokosa a Bebek család, akik a 15. században a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide, akik alig száz év leforgása alatt beleolvadtak a magyar lakosságba. A falut a 16. században több török támadás érte, melyek következtében lakossága megcsappant. 1570-ben például csak 7 lakott és 4 leégett portát számláltak itt össze. Később az Andrássy család birtoka. Fényes Elek szerint "Jólész, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rozsnyóhoz délre 3/4 órányira: 246 kath., 149 evangel. lak. Földje, rétje síkon fekszik s termékeny; erdeje nincs. F. u. gr. Andrásy."
Cházár András
1745. július 2-án Jólészen született Cházár András. Ügyvéd Rozsnyón /1773-tól/, Torna, Hont, Abaúj és Gömör megyék táblabírája, megei főjegyző /1790-1794/, a süketnéma gyerekek váci intézetének megalapítója.
Iránta való tiszteletből a hazai siketnéma oktatás kezdetének századik évfordulóján, 1902-ben, a váci intézet és a tanult siketnémák emléktáblát helyeztek el szülőháza falán.
1910-ben 455, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A lakosság földművelésel, később bányászatal foglalkozott.
Jólész és Sződliget községek testvértelepülési okmányainak aláírására 2008. július 12-én került sor Jólészen.
Az eseményről szóló polgármesteri beszámolót ITT olvashatják el.
Még több képet találnak Jólész községről a Fotógalériában.
Csíkszentdomokos (Románia)
Római katolikus templom
A Szenttamással összenőtt nagyközség az Olt, valamint Lok- és Szádakút-patakok találkozásánál fekszik. A középkortól kezdve bányásznép lakott itt, határában vasat, majd rezet fejtettek.
Római katolikus temploma több Árpádház-kori részletet (keresztelőkút, szenteltvíztartó) őriz. A templom 1795-ben épült, a Sándor birtokon, Szent Domokos tiszteletére. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A templom mindkét bejáratának és sekrestyéjének kő ajtókeretét a régi templomból vették ki, a torony alatti kő ajtókeret a díszesebb. A kőből faragott keresztelőkút 13. századi. Ugyancsak régi szenteltvíztartója van.
Márton Áron emlékmű
A régi templomból való a sekrestye szintén köríves ajtókerete is. Régi, román kori templomáról a megmaradt faragott kövek is tanúskodnak. A csíksomlyói faragóiskola alkotása a 15. századi Mária szobor a gyermek Jézussal. Az apszist egy szárnyas oltárkép díszíti. A régi templomból egy festett kazetta maradt fenn. 1813-ban a templomot kerítéssel veszik körül. Három kapubástyája van.
A templom külső falán a falu nagy szülöttének, Márton Áron Erdély boldog emlékű püspökének arcmását ábrázoló kovácsolt reliefje látható.
A történelemben a település Bátory András bíboros meggyilkolásával vált hírhedtté. Csíkszentdomokos északkeleti végénél, a Pásztorbükknek nevezett határrész a bíboros meggyilkolásának színhelye, ahol a 100 éves pápai átok alól felszabadított faluközösség emlékkeresztet állíttatott. Engesztelő búcsúja minden év októberének harmadik vasárnapján van.
A faluközpontban található Márton Áron püspök szobra, amit születésének 100. évfordulója alkalmából állítottak.
A falunak egy kis tájmúzeuma is van, melynek legértékesebb darabja egy 1780-ból való festett bútor - egy tálas.
A Gardos-dombon bányásszák a mozaik alapanyagát, a kristályos mészkövet. A Gardos déli oldala természetvédelmi terület, a henye boroszlán élettere.
A www.csikszentdomokos.eoldal.hu - weboldalon folyamatosan tájékozódhatnak a Csíkszentdomokosi mindennapokról, történésekről, programokról.
Forrás : www.erdelyiturizmus.hu/
