Az ebadóról
Tisztelt Ebtartók!
A médiából már értesültek az un. „ebadóról”, vagyis ebrendészeti hozzájárulásról. Erről szeretnénk néhány szót írni, pontosabb információt szolgáltatni Önöknek. A Parlament novemberben elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény módosítását, amely 2012. január 1-étől lép hatályba.
A törvény lényege:
Az ebtartás helye szerint illetékes település önkormányzata ebrendészeti hozzájárulást szedhet be az eb tulajdonosától, minden 4 hónaposnál idősebb kutya után.
A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.
Nem szedhető be az ebrendészeti hozzájárulás az ivartalanított, menhelyről örökbefogadott, mentő, vakvezető, rokkantsegítő, terápiás, rendőr, stb. ebek és a magyar fajták után.
Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás összegének legalább felét az ebek ivartalanításának támogatására, vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani (pl.: menhelyek támogatása, stb.)
Bizonyára többekben felmerül a kérdés, hogy miért is van erre szükség. Magyarországon az ebek száma kb. két millióra tehető, melyből becslések szerint százezer a kóbor kutya. Az elvadult, kóbor ebek járványtani szempontból (pl.: veszettség) emberre veszélyesek. Károkat okoznak a gazdasági haszonállatokban, vadállományban és egyéb természeti forrásokban. E kaotikus állapot felszámolásának leghatékonyabb eszközei a kutyák minél szélesebb körű egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása. A másik fontos szempont, hogy Magyarországon meghonosodjon a felelős állattartás: az tartson állatot, aki állatjóléti szempontból kielégítően teszi azt (pl.: megfelelően tartja, táplálja, évente veszettség és fertőző betegségek ellen oltatja, féregteleníti, megbetegedése esetén kezelteti, nem okoz szükségtelen szenvedést állatának stb.).
Az ebtartó e problémakör megoldásához háromféleképpen járulhat hozzá hosszú távon:
1. egyedileg megjelölteti a kutyáját (mikrochippel), mely esetleges elkóborlásával nem növeli az ismeretlen, gazdátlan ebek számát,
2. ivartalaníttatja állatát, így elejét veszi a túlszaporodásnak, áttételesen így is a kóbor ebek számát csökkenti,
3. vagy anyagi hozzájárulásával támogatja az önkormányzat ebrendészeti tevékenységét.
Nem fizet „ebadót”, aki örökbe fogad kutyát (amit a menhely igazol), így a menhelyeken lévő ebek gazdára találását is segíti a törvény. Mivel az önkormányzat köteles a befolyt hozzájárulás felét állatjóléti tevékenységre, ivartalanításra, stb. szánni, így az azt befizetők is a túlszaporodás megakadályozását és a kóbor ebek örökbe adását segítik.
Ahhoz, hogy ez a rendszer működhessen, elsődlegesen az állatok egyedi megjelölésére és nyilvántartására lenne szükség. Az egyedi megjelölés mikrochippel történik, ami 2010.július 1-étől tulajdonos váltásnál, adás-vételnél kötelező, ezt a 41/2010 Kormány rendelet szabályozza. A mikrochippel megjelölt ebek adatai, természetesen a gazdák adataival együtt egy országos nyilvántartó rendszerbe kerülnek. Ha azonosítható az eb, akkor járványtanilag is követhető, melyik kutya oltott, melyik nem; melyik eb harapott embert. Így a jövőben nem lesz azonosíthatatlan kóborló kutya az utcán, hanem azonnal visszavihető a gazdijának.
Arra szeretnénk bíztatni mindenkit, hogy válasszon valamelyik lehetőségből, ivartalanítassa ebét és jelöltesse meg, vagy fizesse be a hozzájárulást és semmiképp ne szaporítsa a kóbor ebek számát, csak azért, mert „adót” kell érte fizetni. Úgy gondoljuk, ennyit megtehetünk négylábú kedvenceinkért!
Ha bármilyen kérdésük lenne, szívesen a rendelkezésükre állunk telefonon,vagy személyesen a Sződligeti Állatorvosi Rendelőben Sződliget, Dunai fasor 95 ( a 2.-es út mellett)
Rendelési idő:
Hétköznap : délelőtt 8-tól 10-ig, délután 16-tól 19-ig.
Szombat – vasárnap: 8-tól 12 óráig.
Ezúton szeretnénk Mindenkinek kellemes Ünnepeket és boldog új évet kívánni!
dr. Buránszki Barbara
dr. Mendege Dóra
dr. Jakab László
